Marosi György

Marosi György
A blogger

2013. november 14., csütörtök

Auto no, mi a?



Lassan száz éve annak, hogy átnevezték az országot, amelyikben élünk. Ez alatt az idő alatt rendszerek, kormányok, ideológiák váltották egymást, volt „első román világ”, „második magyar világ”, aztán „második román világ”. Száz éve próbáljuk alapvető emberi jogainkat kiharcolni, elismertetni, egyáltalán megértetni az uralkodó nemzettel azt, hogy létezünk, lélegzünk, magyarok vagyunk, itthon vagyunk ebben az országban, nem akarunk innen elmenni és nem akarunk beolvadni.

Nézzünk meg néhány - a kisebbségi jogok háza táján történt - fontosabb eseményt az elmúlt száz esztendőből.

1918 november 11: hivatalosan is befejeződött az első világháború. Mi vesztettünk. És mintegy „jutalom” gyanánt, rögvest csatoltak hozzánk egy egész országot. Aztán jött egy dokumentum:
  „1. A teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazság-szolgáltatással. Minden nép a hozzátartozó egyének számarányában képviseleti jogot fog kapni a törvényhozásban és az ország kormányzásában.” 
Ezek a mondatok 1918-ban hangzottak el Gyulafehérváron és a dokumentum, amelybe belefoglalták, úgy vonult be a történelembe, mint a Gyulafehérvári Nyilatkozat. Amint a megfogalmazásból egyértelműen kiderül, széles körű jogok biztosítását ígérte az „együtt élő népeknek” (nem használja a kisebbségek kifejezést!). 

Aztán jött az 1923-as alkotmány, mely egységes nemzetállammá nyilvánította Romániát és egyáltalán nem szerzett érvényt a kilátásba helyezett jogoknak; tudjuk, hogy mi következett ezután, egészen a bécsi döntésig.

Elvesztettük a második világháborút is (megint hozzánk csatoltak egy országot, ugyanazt). Jött egy újabb dokumentum, sokkal szimpatikusabb, mint az előző: az 1945. évi 86-os törvény (még Mihály király írta alá), mely a következőket mondta ki: 
  2. paragrafus Tilos a román állampolgárok etnikai eredetének, az ők jogi helyzetük megállapítása céljából végzett kutatása
  5. paragrafus  „Minden román állampolgárnak egyedüli joga saját anyanyelvét és nemzetiségét megállapítani. Ebbe tilos bármilyen jellegű beavatkozást eszközölni bármilyen hatóság részéről, a hivatalos szerveknek pedig kötelességük az illető állampolgár erre irányuló pontosításait elfogadni”.

Sőt, a törvény még azt is előírta, hogy azokban a régiókban ahol számottevő kisebbség él (konkrétan 30%), a törvénybíróknak, közhivatalnokoknak ismerniük kellett az illető népcsoport nyelvét!! Döbbenetes, hogy ez a – jóval az Európai Unió megalapítása előtt - megfogalmazott jogi dokumentum mennyire beleillene a jelenlegi nemzetközi jogszabályokba. 

A királyt elkergették, jöttek a kommunisták, akik szépen nekifogtak a tisztogatásnak. 1952-ben Sztálin nyomására a komcsik duzzogva létrehozták a Magyar Autonóm Tartományt. Nem beszélhetünk igazi önkormányzatiságról a Magyar Autonóm Tartomány területén, de ebben a tartományban a székelyföldi magyarok jogai jobban érvényesülhettek, és az ott élők zavartalanul használhatták anyanyelvüket szóban és írásban egyaránt. Abból az időből maradt fenn a Magyar Autonóm Tartománnyal kapcsolatos székely mondás: „Az autó magyar, de román sofőr vezeti.”

Aztán jött ő, a Kárpátok géniusza, a legfőbb tölgy, és hirtelen felindulásból feloszlatta Magyar Autonóm Tartományt. Újabb asszimilációs hullám következett, egészen 1989-ig. 

1990 január 6.-án kelteződött az akkori Nemzeti Megmentési Front (mi csak úgy hívtuk fészéné) nemzeti kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata. Miután határozott hangnemben elítélte „szomorú emlékű örökségünket”, a kommunista diktatúra kisebbség-politikáját, a következő célkitűzéseket fogalmazta meg:
  „1. A nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak elismerése és garantálása az ország új alkotmányában. 2. Az alkotmány előírásainak részletezése egy, a nemzeti kisebbségekről szóló törvény kidolgozásával és elfogadásával. A Parlament a törvényt az új Alkotmány hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül kell elfogadja.” 
Szóval 6 hónap, mi?! Több mint két évtizeddel a fészéné nyilatkozata után a kisebbségek törvénytervezete még kóvályog a Képviselőház különböző bizottságai között.

Száz év után ott tartunk, hogy ma már beszélni sem akarnak a jogainkról. Sebaj! Mi nem hagyjuk, hogy az idő nekik dolgozzon! Nem olvadunk be, nem vándorolunk ki, saját kis mikroklímánkban értékeket teremtünk értelmesen, etikusan. Azt nem tudom, hogy az Olvasónak mi a véleménye, de én egyáltalán nem szeretném, ha száz év múlva valamelyik utódunk, népünk kései siratóját így szavalná majd: neked, én konok, autonómiát is szereztem, s te már sehol se voltál.

14 megjegyzés:

  1. Szívemből szóltál. már megint. Köszönöm!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Amúgy a saját szívemből, de értem mire gondolsz

      Törlés
  2. Ennyire szájbarágósan kell fogalmazni?
    Ennyire lent vagyunk már?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen, bátran neki lehet fogni és írni erről a témáról (vagy más témáról) oszt meg lehet fogalmazni nem "szájbarágósan" :-)
      Egyébként meg, kérem nézze el nekem, ha igyekeztem úgy fogalmazni, hogy mindenki megértse legyen lent vagy fent vagy akár középen.

      Törlés
  3. Szerintem sikerült érthetően és világosan fogalmazni! Köszönöm!

    VálaszTörlés
  4. Drága Barátom,Kedves Gyuri ! Habár történelmet ( is ) tanítottam,egészen jónak találom a felvetésed,eszmefuttatásod. Jó lenne ha ez az írás minél több nemzettársunkhoz eljutna. Sokan nem ismerik ezeket a sorsformáló momentumokat.

    VálaszTörlés
  5. Zolikám, gondolom, ha nem tanítottál volna történelmet, akkor is lájkoltad volna! :-) Viccet félre téve, én osszegyűjtöttem, megírtam, közzétettem; most már nem csak tőlem függ, hogy hány honfitársunk fogja elolvasni.

    VálaszTörlés
  6. Kedves Marosi ur,en anyit szeretnek hozzaszolni,hogy a megyesites utan ami 1968-ban volt,mar a 70-es evek elejen az a talaloskerdes jarta Hargita megye szekhelyen Csikszeredaba,hogy (tudode mi foglenni 10-ev mulva Csikszeredaba a valasz-Vorbeste romoneste) a vicbol valo lett sajnos.A megyesites utan mingyar nekilattak a kulombozo gyarak epitesenek,mire a romansag amugy ozonlott Hargita megyebe,lassan szuntek meg a Magyarok szamara a vezetoi posztok,mara mar az alacsonyabb renduekben is sok a munkanelkuli,ez nagyon faj a Szekelysegnek!!!

    VálaszTörlés
  7. Sok minden fáj, az igaz, de ne felejtsük el a régi mondást: nem az a legény, aki a pofont adja, hanem az, aki állja!

    VálaszTörlés
  8. Az eremnek ket oldala van mindig:))Sajnos az esetek 99%-ban csak az erem egyik oldalarol beszelunk es azt feszegessuk csupan erzelmi es etnikai alapon,de mivan az erem masik oldalaval???
    25 ev utan visszaterve Erdelyben,a kovetkezoket latom!!!!!Azok az emberek akik egymas melett eltek le az eletuket,1988-ban meg kalakaban egymasnak segitettek mindenben,azok ma mar nem is koszonnek egymasnak,jelentgetik egymast,egyszoval folytogatjak egymast egy kanal vizben!!!Egyetemet vegzett fiatalok automosokban,taxi soforkent dolgoznak,miert????Mert nem beszelnek romanul,amire maximalisan buszkek is:)))Elvagjak a roman erettsegin a fiatalt,mit mond a szulo????Hagyd el fiam,le van sz....va az egesz erettsegi,meg az egesz o....h vilag,ne is torodj vele:))
    Jol fizeto allasok vannak meghirdetve,a feltetel a roman nyelv tudas,szerintetek jelentkeznek a szekely ifjaink??Buszkek ra hogy nem beszelik a roman nyelvet!!!Mi lett itt 25 ev alatt kerdem en????Mert ha ket ember tud komunikalni,le tud ulni egy asztalhoz meginni egy kavet,azt a ket embert nehez egymasnak ugrasztani!!De ha nem tudnak komunikalni,akkor a tolmacstol fugg hogy osszeverekednek vagy baratok lesznek:))
    Szoval ezt latom Erdelyben es amit kulfoldon lattam az erdelyi magyarok dolgairol azt inkabb nem irom le!!!
    Biztos hogy egy ilyen mentalitasu es ertelmi szintu nepet akarunk meg jobban izolalni?????Vajon a roman allam a hunyo mindezekert???
    Kinek jo ez??En tudom!!!Dehogy a tobbsegnek nem az biztos!!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tisztelt Olvasó. Rendesen fején találta a szöget és sok mindenben igaza van. A bejegyzésemmel nem érzelmi és etnikai alapú feszegetést tűztem ki célul. Megpróbáltam jogászként – létező és ellenőrizhető dokumentumokkal alátámasztva – röviden bemutatni azt, hogy az elmúlt száz esztendőben a mindenkori hatalom hogyan kezelte (egyrészt elméleti, jogalkotási másrészt gyakorlati szinten) a magyarság alapvető jogainak a kérdését. Egy blogbejegyzés nem ad teret bővebb, részletesebb okfejéseknek és igen, vállaltam a kockázatát annak, hogy lesznek olvasók, akik „érzelmi szemüvegen” keresztül fogják olvasni a leírtakat.

      Én nem éltem távol Erdélytől, mint Ön, de engem is bosszant, ha az emberek egymást ok nélkül jelentgetik, kanál vízben fojtogatják. Higgye el, láttam már rengeteg testvérháborút, rokoni leszámolást, szomszédi iszonyt.

      100%-ban igazat adok Önnek: aki megtanul románul, az könnyebben tud érvényesülni Romániában. És ahogy mondta, az éremnek két oldala van: mihelyt a mindenkori hatalom felfogja, hogy számunkra idegen nyelv a román (és attól, hogy hivatalos, még idegen marad) és az iskolában idegen nyelvként fogják tanítani, rögtön nagyobb százalékban fognak tudni gyerekeink románul (és ezt ne nekem higgye el, hanem a pedagógus szakembereknek). És igen, a szülőknek hatalmas felelősségük van abban, hogy gyerekeik mit tanulnak vagy mit nem tanulnak.

      Egy szó sincs a bejegyzésemben az izolációról! Nem a nagymamám (vagy az Ön nagymamája) hibája, hogy egyik percről a másikra megváltozott az állampolgársága anélkül, hogy ezt kérte volna. De attól, hogy román állampolgárt csináltak belőle, még magyar maradt és ezt a jogot senki nem veheti el tőle!. Magyarán, Isten adta jogunk, hogy édes anyanyelvünket otthon és az utcán, a boltban és a hivatalokban használjuk.

      De az éremnek megint két oldala van: a világ globalizálódik. Úgy gyúrnak minket össze egy fogyasztóvá degradált embermasszává, hogy észre sem vesszük. De kérem, engedje meg nekem, hogy ebben a masszában magyarul imádkozzak és magyar mesét olvassak a gyermekeimnek. Amíg még lehet.

      Törlés
  9. Tisztelt Uram!
    Jogilag es tortenelmileg mindenben egyet ertunk,egyebkent a tobbiben is,csupan en nem latom hogy miben korlatoz bennunket a Roman allam????Ott es akkor es azzal beszelhetunk magyarul akivel es ahol akarunk,meg a hivatalokban is,nemugy mind a Szlovakok,szoval ugy erzem hogy az erdelyi magyar keresztje hogy allandoan harcoljon meg akkor is ha nincs ra szukseg!!Az allampolgarsagrol meg annyit hogy most fut egy divatos vicc,kikivankozik es ide vag:))
    Mikor lessz az erdelyi magyarbol Roman????
    Ha kimegy Magyarorszagra!!Jo vicc,de mivel igaz sajnos nem tudtam rajta nevetni!!!
    Az autonomiarol hosszan lehetne beszelni,de nekem az a velemenyem hogy eloszor fejleszteni kellene a nemzetet es utana huzni meg a vonalakat!Most meg azt latom hogy van EGY bizonyos erdek csoport aki azt mondja,hogy butitsuk le a Szekelyt,hogy ne tudjon komunikalni,aztan uszitsuk egy keveset es kiharcoljak majd nekunk a NAGY HUSOS FAZAKAT!(AUTONOMIAT)
    Tisztelettel!!

    VálaszTörlés