Ki a háborús bűnös?

A Wass Albert-fóbia folytatódik. Történt ugyanis, hogy 2017. február 16-án a Kézdivásárhelyi Bíróság jóváhagyta prefektus és a városi ügyészség keresetét az önkormányzat ellen, és ezzel megerősítette a korábban lezárt nyomozás újraindítását a háborús bűnösök kultuszának a terjesztése ügyében. Kézdivásárhely önkormányzata 2015 novemberében megszavazta, hogy egy addig névtelen utcát Wass Albert íróról nevezzenek el; később a határozatot visszavonták. Az elindult bűnügyi nyomozást akkor pont azért zárták le, mert az önkormányzat visszavonta a névadási határozatot, azonban a nyomozóhatóság meggondolta magát és a cirkusz megy tovább. 

Most akkor háborús bűnös Wass Albert, vagy nem? A háborús bűnökért elítéltek névsorát tartalmazó angol nyelvű internetes oldal tanúsága szerint nem az. 

Vizsgáljuk meg a témát közelebbről. A háborús bűncselekményeket a háborús jog és a háborús szokásjog háború idején történő megsértéseként határozzák meg. Értelemszerűen háborús bűnös az a személy, aki két ország között zajló fegyveres konfliktus idején megsérti a háborús jog és háborús szokásjog előírásait. No már most az 1946-ban lezajló perben Wass Albertet gyilkosságra való felbujtásért ítélték el. A vád szerint a bűncselekményeket az író 1940 szeptemberében követte el Észak-Erdélyben. A feltételezett helyszín akkoriban Magyarországhoz tartozott, és még nem volt háborús terület, a két ország akkoriban nem állt hadban egymással; Románia csak 1944 augusztusában üzent hadat Magyarországnak, amikor hátat fordított a tengelyhatalmaknak és átállt a szövetségesek oldalára. 

A gyilkosságra való felbujtás súlyos vád, de nem meríti ki a háborús jogi és a háborús szokásjogi előírások háború idején történő megszegésének fogalmát. Ha a vád megalapozott és léteznek (léteznének, léteztek volna) minden kétséget kizáró bizonyítékok, akkor is csak köztörvényes cselekedetről beszélhetünk. Ebből következik, hogy Wass Albert esetében szó sem lehetett háborús bűn elkövetéséről. 

De van itt más is. A tárgyalást lebonyolító és az ítéletet hozó népbíróságnak nem volt területi illetékessége a Magyarország területén, magyar állampolgárok által magyar állampolgárok ellen elkövetett bűncselekmények esetén (ismétlem: 1940-et írunk, Észak-Erdély Magyarországhoz tartozik). Megkérdőjelezhető ugyanakkor a bíróság alapelve, tevékenységének jogi és eljárási háttere, létrehozásának körülményei, nemzetközi büntetőbíráskodási jellege vagy akár az összetétele. A vád nem a korabeli nemzetközi egyezmények, (vagy a feltételezett cselekmények idején netán hatályban lévő jogszabályok), hanem egy 1945-ben 312-es számmal elfogadott törvény előírásaira támaszkodott. Ezzel csak az a baj, hogy egy 1945-ben meghozott törvény alapján nem lehet egy 1940-ben elkövetett cselekményt elbírálni, hisz tudjuk, a törvény nem hat visszafele (bár nálunk még az is előfordulhat). 

A vád egyébként köszönő viszonyban sincs azzal a konkrét bűncselekménnyel, amely alapján meghozták a halálos ítéletet. Az említett 1945/312-es törvény 2. paragrafusának e) pontjáról van szó: „kollektív vagy egyéni megtorlásokat rendeltek el vagy valósítottak meg a polgári lakosság ellen, politikai vagy faji üldöztetés céljából...” Árulja el nekem valaki, hol szerepel a felbujtás szó ebben a mondatban!? Aztán meg mitől is volt politikai vagy faji üldöztetés? 

Mindezeken kívül a legsúlyosabb talán az, hogy semmilyen bizonyíték nem volt az író ellen, amely a koholt vádakat alátámasztotta volna (erről részletes elemzést Kincses Előd ügyvéd írt, ide kattintva olvasható). 

Ha a kirakós darabjait összeillesztjük, nyilvánvalóvá válik, hogy 

1. Wass Albert nem háborús bűnös, 

2. a Wass család vagyonának elkobzását célzó eljárást és annak végeredményét leszámolásnak inkább nevezhetjük, mint jogerős bírósági pernek/ítéletnek és 

3. Wass Albertet a politikai banditizmus eszközeivel próbálják kiirtani a magyar történelmi és kulturális tudatból. 

Felteszem a kérdést: ki is valójában a háborús bűnös és mikor lesz a tárgyalása azoknak a megszálló katonáknak, akik halomba erőszakolták nagyanyáinkat?? Aki háborút veszít, mindig az a háborús bűnös, egész egyszerűen azért, mert a történelmet a győztesek írják!