Sokszor hallottam már: „Nem házasodtunk össze és nem is fogunk soha. Minek?
Az csak egy papír, se nem oszt se nem szoroz!” Nos, nem adhatok tanácsot abban,
hogy a kedves Olvasó hogyan kösse vagy ne kösse össze az életét szíve
választottjával, csupán megmutathatom a két együttélési forma közötti lényeges jogi
különbségeket.
Vadházasság, bagóhiten élés, összeállás, ebhiten élés,
cigányhit; így hívta/hívja a nép azt,
amit modern szóval élettársi viszonynak nevezünk. A
népnyelvben találunk olyan szóösszetételek is, amelyek a házasságkötési szertartás
hiányát jelölik „disznóvályúnál való esküvő, összekötötték a madzagot,
balkézről esküdtek, fűzfa alatt esküdtek” [forrás: Magyar Néprajzi Lexikon].
Bár mostanára a társadalom
valamelyest elfogadóbb lett, jogrendszerünk, eltérően más európai
országok gyakorlatától, az élettársi viszonyt még mindig nem szabályozza. Több jogszabály foglalkozik a
család, a családtagok védelmével, a család fogalma pedig szorosan kötődik a
házasság intézményéhez, a romániai törvényhozó szerint a házasság képezi a
család alapját (Alkotmány 48.§, Polgári Törvénykönyv 258. §).
Az élettárs esetében nincs
apasági vélelem, ami azt jelenti, hogy az anya élettársa nem lesz automatikusan
a gyerek apja, csak apasági elismerő nyilatkozat vagy az apaság bírósági
megállapítása után. Az élettársak esetében nincs a házassági névhez hasonló
közös név felvételére lehetőség, bár ha egy élettárs szeretné felvenni
élettársa nevét, erre a névváltoztatásra vonatkozó általános szabályok alapján
lehetősége van, de ebben az esetben a névváltoztatást külön engedélyeztetni
kell, és az eljárás meglehetősen bonyolult.
Az élettársak
esetében nincs a házastársi közös lakáshoz hasonló fogalom értelmezve. Ez azt
jelenti, hogy amíg bármelyik házastárs kérheti az illetékes telekkönyvi
hivatalnál a közös lakás házastársi (családi) lakásként történő bejegyzését
akkor is, ha a kérelmezőnek nincs az ingatlanban tulajdonrésze, addig az
élettársnak ehhez hasonló joga nincs. Ebből következik, hogy egy nemkívánt
élettársat könnyebb eltávolítani a lakásból, mint egy nemkívánt házastársat. Az
élettárs nem jogosult elhunyt élettársa után özvegyi nyugdíjra, de általános
örökösödési joga sincs.
Ha az élettársak között
kenyértörésre kerülne sor, feltevődik a kérdés, mi lesz az együttélés alatt
szerzett vagyonnal. Vagyoni kérdésekben is jóval kedvezőbb a házastárs helyzete
az élettársénál. Az
élettársak együttélése alatt szerzett vagyontárgyak nem minősülnek közös
tulajdonnak. Ezzel szemben a házasság ideje alatt szerzett vagyon (néhány
kivétellel) közös tulajdon. Nehéz helyzetben van az az élettárs, amelyik bár
anyagilag hozzájárult a különböző vagyontárgyak megszerzéséhez, előre nem
biztosította be magát és vagyonszerzési hozzájárulását bíróság előtt kell
bizonyítsa. A bizonyítási eljárás nehéz és költséges. Hadd említsek egy
érdekességet: a férj (vagy feleség) fizetése közös vagyon, az élettárs fizetése
nem! És hogy egy tévhitet is eloszlassak: akárhány évig élnek együtt
vadházasságban a felek, attól a szerzett vagyon nem lesz közös.
A két együttélési forma
közötti jogi különbségeket a teljesség igénye nélkül soroltam fel, hogy ezek
osztanak, szoroznak vagy sem, azt Önök döntik el.
Jelen
írás nyomtatott változata megjelent a Nőileg magazinban
